ÃÛÌÒ½»ÓÑ

°­±ð°ù±ð²õ¨¦²õ

B¨¢r m¨¦g gyeng¨¦lkedik a Szentatya, de megtartotta a kihallgat¨¢st  B¨¢r m¨¦g gyeng¨¦lkedik a Szentatya, de megtartotta a kihallgat¨¢st   (ANSA)

Ferenc p¨¢pa katek¨¦zise az irigys¨¦g ¨¦s a hi¨²s¨¢g f?b?neir?l: kar?ltve egy¨¹tt a rosszban

A zar¨¢ndokokkal teli VI. P¨¢l aul¨¢ban a napok ¨®ta k?nnyebb influenz¨¢s megbeteged¨¦ssel k¨¹szk?d? Ferenc p¨¢pa megtartotta az ¨¢ltal¨¢nos kihallgat¨¢st, de el?vigy¨¢zatoss¨¢gb¨®l a katek¨¦zis¨¦t Filippo Ciampanelli prel¨¢tus olvasta fel az irigys¨¦g ¨¦s a hi¨²s¨¢g alattomos b?neir?l.

P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán  

Káin megöli Ábelt, mert nem tudja elviselni testvére boldogságát

Ferenc pápa katekézise el?ször az irigység b?nét elemezte, mely a Szentírásban úgy jelenik meg, mint az egyik legrégebbi vétek. A Teremtés könyvében látjuk Káin gy?löletét Ábel iránt, mely akkor szabadul el, amikor észreveszi, hogy testvére áldozata kedves az Isten el?tt. Káin Ádám és Éva els?szülött gyermeke, ? kapja meg az atyai örökség legtekintélyesebb részét, ennek ellenére elég Ábel öccsének egy sikeres m?ve, hogy Káin arca elsötétüljön. Az irigy ember arca mindig szomorú, lesüti a tekintetét, mintha folyamatosan a földet fürkészné, noha igazában nem lát semmit, mert az elméjét rosszindulatú gondolatok hálózzák be. A kontroll nélküli irigység a másik meggy?löléséhez vezet. Ábelt megöli Káin keze, mert nem tudta elviselni testvére boldogságát ¨C szólt a pápa katekézise. 

Az irigy ember a másiknak rosszat akar, de titokban mégis olyan akar lenni, mint ?

Az irigységet, mint valami rosszat, minden kultúra filozófusa és tudósa megpróbálta értelmezni és hozzá alapul a gy?lölet és a szeretet kapcsolatát értelmezték. Az irigy ember a másiknak rosszat akar, de titokban mégis olyan akar lenni, mint ?. A másik ugyanis annak a megnyilvánulása, amivé mi szeretnénk lenni, de ami mégsem vagyunk. Az ? jó sorsa igazságtalanságnak t?nik számunkra, mert úgy véljük, hogy mi sokkal inkább megérdemeltük volna a sikereit vagy a jó sorsát!

Isten logikája a szeretet

Az irigységnek a gyökere az Istenr?l alkotott hamis felfogás, mely nem fogadja el, hogy Istennek más a logikája, mint a miénk ¨C folytatódott a pápa katekézise, majd példaként említette Jézusnak a sz?l?munkásokról szóló példabeszédét. A gazda a nap különböz? óráiban munkásokat hívott a sz?l?jébe, akik közül az els?ként érkez?k magasabb fizetést reméltek, mint az utolsóként érkez?k, ám, a gazda mindenkinek egyforma fizetést adott, ezt mondván: ?Talán nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok? Rossz szemmel, irigykedve nézed, hogy én jó vagyok?¡± (Mt 20,15). Mi ugyanis szeretnénk önz? logikánkat ráer?ltetni Istenre, ám Isten logikája a szeretet. A t?le kapott javakat nekünk egymás közt meg kell osztanunk. Ezért buzdítja Szent Pál is a keresztényeket: ?A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban el?zzétek meg egymást¡± (Róm 12,10). Íme az irigység orvossága!

Örökkön magamutogató és mindig elismerést koldul önmaga iránt másoktól

A pápai katekézis második része a hiúságot értelmezte, aminek olasz neve vanagloria, üres-dics?ség. Ez a hiúság karöltve együtt jár az irigység ördögével és arra az emberre jellemz?, aki a világ közepe akar lenni, hogy szabadon kihasználjon mindent és mindenkit. A hiúság pöffeszked? és alaptalan önbecsülés. A kérked? ember a maga tolakodó ?én¡±-jével, mivel nincs empátiája, nem veszi észre, hogy rajta kívül is vannak még emberek a világon. Kapcsolatait eszközként használja, hogy azokkal mások fölé kerekedjék. Örökkön magamutogató és mindig elismerést koldul önmaga iránt másoktól, s rögtön dühös, ha azt nem kapja meg. Evagrius Ponticus egyházatya a f?b?nöket elemz? írásában szól a hiú szerzetesekr?l is. Megesik velük, hogy a lelki élet tett els? sikerek után szinte már megérkezettnek érzik magukat, és ekkor belevetik magukat a világba, hogy megkapják t?le a kijáró dicséretet. Nem érzik, hogy még csak a lelki élet elején járnak, ahol olyan kísértés leselkedik rájuk, amiben könnyen elbotolhatnak.

A hiúság önmagában hordozza a gyógyírját, mert a remélt dicséretek hamarosan ellene fordulnak

A hiúság gyógyítására a lelkiélet mesterei kevés gyógymódot tudnak javasolni. Végs? soron ugyanis a hiúság önmagában hordozza a gyógyírját, mert azok a dicséretek, melyeket learatni remélt e világban, hamarosan ellene fordulnak. Hányan is vannak olyanok, akit önmagukról hamis képet alkotva végül olyan b?nökbe esnek, amiket aztán hamarosan szégyellni fognak!

A hiábavalóság legy?zésének legszebb példáját Szent Pál tanúságtétele mutatja. Az apostolnak mindig küzdenie kellett egy hibával, amit soha nem tudott legy?zni. Háromszor is kérte az Urat, hogy szabadítsa meg ett?l a kíntól, míg végül Jézus így válaszolt neki: ?Elég neked az én kegyelmem. Mert az er? a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében¡±. Attól a naptól kezdve Pál megszabadul. Tegyük magunké mi is az ? végkövetkeztetését: ?Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém¡± (2Kor 12,9) ¨C zárul Ferenc pápa katekézise, melyet munkatársa, Filippo Ciampanelli prelátus olvasott fel a szerda délel?tti általános kihallgatáson, melyen részt vett a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium 11. évfolyamának C osztálya 33 f?vel, akik hagyomány szerint az érettségi utolsó el?tti évében zarándokolnak el Rómába, hogy ott Szent Péter és Loyolai Szent Ignác emlékeinek nyomába eredjenek.

28 febru¨¢r 2024, 14:45

Legut¨®bbi kihallgat¨¢sok

Olvasd el mindet >