蜜桃交友

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán     

Ma tovább folytatjuk elmélkedésünket a Szentlélek jelenlétér?l és m?ködésér?l az Egyház életében, mely a szentségek révén valósul meg – kezdte tanítását a Szentatya. A Szentlélek megszentel? tevékenysége mindenekel?tt két csatornán, Isten Igéjén és a Szentségeken keresztül jut el hozzánk. Ám az összes szentség között van egy, ami kiváltképpen a Szentlélek szentsége, és ma erre szeretném a figyelmet összpontosítani, ez pedig a bérmálás szentsége.

A kézrátétel ?si gesztusa

Az Újszövetségben a vízkeresztség mellett egy másik rítus is szerepel, a kézrátétel, melynek célja a Szentlélek látható és karizmatikus közvetítése, az apostolok m?véhez hasonló hatásokkal, ami Pünkösdkor történt az apostolokkal. Az Apostolok Cselekedetei egy jelent?s eseményr?l számol be ezzel kapcsolatban. Miután a tanítványok megtudták, hogy Szamáriában egyesek befogadták Isten Igéjét, elküldték oda Pétert és Jánost Jeruzsálemb?l. ?Lejöttek – mondja a szöveg – és imádkoztak értük, hogy megkapják a Szentlelket; mert még nem szállt le egyikükre sem, hanem csak megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében, majd rájuk tették a kezüket, és ?k megkapták a Szentlelket” (ApCsel 8,14-17). Ehhez járul még az, amit Szent Pál ír a korinthusiakhoz írt második levelében: ?Isten az, aki minket veletek együtt meger?sít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.” (2Kor 1,21-22). A Lélek foglalója! – er?sítette meg nyomatékkal a pápa. A Szentlélek mint ?királyi pecsét” témája, amellyel Krisztus megjelöli bárányait, az alapja az ?eltörölhetetlen jegyr?l” szóló tanításnak.

A kenettel való megkenés szertartása önmagában megálló szentség formájában állandósult

Az id? múlásával a kenet szertartása önmagában megálló szentség formájában állandósult, különböz? formákat és tartalmat öltve magára az Egyház különböz? korszakaiban és különféle szertartásaiban. Ez a katekézis most nem az a hely, ahol ezt a nagyon összetett történelmet végigjárhatnánk – magyarázta a pápa. Számára úgy t?nik, hogy az Olasz Püspöki Konferencia Feln?tt Katekizmusa egyszer? és világos leírását adja, hogy az Egyház felfogásában mi a bérmálás szentsége. Ez így szól: ?A bérmálás minden hív? számára ugyanaz, mint ami a Pünkösd lett az egész Egyház számára. […] Meger?síti a keresztségi beletestesülést Krisztusba és az Egyházba, továbbá meger?síti a prófétai, királyi és papi küldetést. Megadja a Lélek ajándékainak b?ségét [...]. Ezért, ha a keresztség a születés szentsége, akkor a bérmálás a növekedés szentsége. Egyúttal a tanúságtétel szentsége is, mert ez szorosan kapcsolódik a keresztény élet érettségéhez.”

Ne fokozzuk le ?utolsó kenetté” a bérmálást!

A probléma abban áll, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a bérmálás szentségét a gyakorlatban ne fokozzuk le ?utolsó kenetté”, vagyis az Egyházból való ?eltávozás” szentségévé. A szerkeszt? megjegyzése: ezt a jelenséget magyar nyelven ?kibérmálkozásnak” hívják. Ferenc pápa itt szabadon hozzáf?zte: ?Úgy mondják, hogy ez a ?búcsúzás szentsége”, mert ha egyszer a fiatalok felveszik azt, el is mennek, hogy majd az esküv?kor térjenek vissza. Ezt mondják az emberek. De nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy a bérmálás az egyház életében való aktív részvétel kezdetének a szentsége legyen! Ez egy olyan cél, amely lehetetlennek t?nhet számunkra, tekintettel a jelenlegi egyházi helyzetre, de ez nem jelenti azt, hogy felhagynánk a szándékunkkal. Biztosan nem ez történik minden bérmálandóval, legyenek gyerekek vagy feln?ttek, de az fontos, hogy legalább néhányan legyenek, akik aztán a közösség vezet?ivé válnak.

Éljünk a Szentlélek ?foglalójával”, ízleljük els? gyümölcseit!

Ebb?l a célból hasznos lehet segítséget kérni a szentség vételére való felkészüléshez olyan világi hívekt?l, akik személyesen találkoztak Krisztussal, és átélték a Szentlélek valódi megtapasztalását. Vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy úgy élték meg azt, mint a gyermekkorukban kapott bérmálás szentségének kivirágzását. De ez nem csak a jöv?beni bérmálandókra vonatkozik, hanem mindannyiunkra hatással van, mégpedig mindenkor. A meger?sítéssel és a megkapott kenettel együtt, ahogy arról az Apostol biztosít minket, megkaptuk a Lélek foglalóját is, amelyet másutt ?a Lélek zsengéjének” nevez (Róm 8,23). Élni kell ezzel a foglalóval, meg kell ízlelni az els? gyümölcseit, ahelyett hogy elásnánk a földbe a kapott karizmákat és talentumokat.

Szent Pál arra buzdította tanítványát, Timóteust, hogy ?szítsa fel magában újra Isten adományát, amelyet kézrátétellel kapott” (2Tim 1,6). Az itt használt ige olyan képet sugall, mint aki felszítja a tüzet, hogy az újra lángra lobbanjon. Íme egy szép célkit?zés a jubileumi évre! – ajánlotta a pápa. Távolítsuk el a megszokás és a közömbösség hamvait, váljunk a Lélek lángjának hordozóivá, mint a fáklyaviv?k az olimpiai játékokon. A Szentlélek segítsen bennünket, hogy lépéseket tegyünk ennek érdekében – kérte és zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatás során.