蜜桃交友

Vertse Márta - Vatikán

Homíliájában Ferenc pápa a m疟vészek szerepér艖l elmélkedett, akik 鈥瀉 szépség 艖rz艖i鈥�, akik képesek 鈥瀉 világ sebei fölé hajolni鈥�. Alkotásaik feltárják a történelem rejtett jóságát, és a nyugtalanság békéjét kínálják fel az emberiségnek. Tehetségük nem véletlen, hanem meghívás, amelyre válaszoljanak nagylelk疟en, szenvedéllyel és szeretettel 鈥� hangzott a Szentatya felhívása.

A valóságot nézzük új szemmel, Isten tekintetével

Az évközi hatodik vasárnap evangéliumi szakaszát elemezve Ferenc pápa idézte Jézusnak a boldogságokra vonatkozó, mindig megrendít艖 szavait: 鈥濨oldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul b艖ségben lesz részetek. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul鈥� (Lk 6,20-21). Ezek a szavak a világ logikájával szemben arra szólítanak, hogy a valóságot Isten tekintetével nézzük, amely a felszín mögé lát, és még a gyengeségben és a szenvedésben is felismeri a szépséget. A Lukács evangéliumából vett szakasz második részére utalva a pápa idézte a kemény és figyelmeztet艖 szavakat: 鈥濪e jaj, nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat. Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok. Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok鈥� (Lk 6,24-25).  Kifejtette, hogy a 鈥瀊oldogok vagytok鈥� és a 鈥瀓aj, nektek鈥� közötti ellentét annak a fontosságára emlékeztet, hogy felismerjük, hol találjuk meg mi a biztonságunkat.

A m疟vészek küldetésének része, hogy a fájdalmat reménységgé változtassák

A Szentatya ezután a m疟vészek hivatásához f疟zte gondolatait, amelynek része, hogy tanúi legyenek a boldogságok forradalmi értelmezésének. Küldetésük nem pusztán az, hogy szépséget alkossanak, hanem az is, hogy feltárják a történelem eseményeiben rejl艖 igazságot, jóságot és szépséget, hogy hangot adjanak azoknak, akiknek nincs hangjuk, hogy a fájdalmat reménységgé változtassák. A pápa megállapította, hogy korunk az összetett válságok ideje, amely nem pusztán gazdasági és társadalmi válság, hanem mindenekel艖tt a lélek, az eszme válsága. A m疟vész feladata, hogy segítsen az emberiségnek abban, hogy ne veszítse el végcélját, el艖rehaladásának irányát, ne veszítse el a remény láthatárát.

Az igazi remény összefonódik az emberi lét drámájával

A Szentatya óva intette a m疟vészeket a felszínes reményt艖l, hangsúlyozva, hogy az igazi remény összefonódik az emberi lét drámájával, amely ég és világít, mint Isten Igéje. Ezért a hiteles m疟vészet mindig találkozás a misztériummal, a szépséggel, amely felülmúl bennünket, a fájdalommal, amely megkérd艖jelez minket, az igazsággal, amely hív minket. Az ellenkez艖 esetekre vonatkozik az evangéliumi szakaszban elhangzott 鈥瀓aj鈥�! az Úr szigorú felhívása.

A m疟vészeknek bölcsességre van szükségük, hogy megkülönböztessék az események visszhangjait

Ferenc pápa idézett a XIX. században élt Gerard Manley Hopkins (1844-1889) angol költ艖 és jezsuita pap 鈥濱sten fensége鈥� c. költeményéb艖l: 鈥濫gy világ, mit Isten fensége hord. Villámlana: lemez, ha lengetik鈥�. Ez a m疟vész küldetése 鈥� mutatott rá homíliájában Ferenc pápa: felfedezni és feltárni a rejtett nagyságot, érzékelhet艖vé tenni azt a szemünk és a szívünk számára. Ugyanez a költ艖 hallotta a világban egy 鈥�ólom visszhangját鈥� és egy 鈥瀉rany visszhangját鈥� is. A m疟vészek alkotásaik révén megkülönböztetik a világ eseményeinek különböz艖 visszhangjait 鈥� állapította meg a Szentatya. Arra hivatottak, hogy értékeljék és megmagyarázzák ezeket a visszhangokat, vajon csábító szirénhangokról van szó, vagy legigazibb emberségünk hívásairól? Bölcsességre van szükségük, hogy megkülönböztessék azt, ami 鈥瀘lyan lesz, mint a 鈥瀙elyva鈥� amelyet 鈥瀍lsodor a szél a földr艖l鈥�, vagy 鈥瀖int a víz partjára ültetett fa, amely kell艖 id艖ben gyümölcsöt terem鈥� (vö. Zsolt 1,3-4) 鈥� idézte a pápa a szentmisén elhangzott els艖 Zsoltár szavait.

A m疟vészek a szépség, a boldogság 艖rz艖i

鈥濳edves m疟vészek, ti vagytok a szépség 艖rz艖i, akik a világ sebei fölé tudnak hajolni, akik tudják, hogyan kell meghallani a szegények, a szenved艖k, a sérültek, a bebörtönzöttek, az üldözöttek, a menekültek kiáltását. A boldogságok 艖rz艖it látom bennetek鈥� 鈥� hangsúlyozta a pápa. Korunkban, amikor a különbségeket nem a kölcsönös gazdagodás lehet艖ségének tekintik, hanem a megosztottság ürügyévé válnak, a kultúra emberei arra kaptak meghívást, hogy hidakat építsenek, hogy megteremtsék a találkozás, a párbeszéd terét, hogy megvilágosítsák az elméket és felmelegítsék a szíveket.

Arra a kérdésre, amit egyesek feltehetnének, miszerint 鈥濵i haszna van a m疟vészetnek egy sebzett világban?鈥� A pápa a következ艖ket válaszolta: A m疟vészet nem egyfajta luxus, hanem a szellemiség igénye. Nem menekülés, hanem felel艖sség, cselekvésre való felhívás, kiáltás. A szépségre nevelni annyit jelent, hogy a reményre nevelünk. A remény pedig soha nem válik el a lét drámájától: áthatja a mindennapi küzdelmet, az élet nehézségeit, korunk kihívásait. Utalással az elhangzott evangéliumi szakaszra, a pápa felidézte, hogy Jézus boldognak mondja a szegényeket, a szenved艖ket, a szelídeket, az üldözötteket. Ez egy megfordított logika forradalma. A m疟vészet pedig arra hivatott, hogy részt vegyen ebben a forradalomban. A világnak prófétai m疟vészekre, bátor értelmiségiekre, a kultúra alkotóira van szüksége.

A m疟vészek alkotásaikkal hirdessenek egy új világot

鈥濫ngedjétek, hogy a boldogságok evangéliuma vezessen benneteket, és m疟vészetetekkel hirdessetek egy új világot!鈥� 鈥� hangzott a pápa felhívása. Arra kérte a m疟vészeket, hogy soha ne hagyják abba a keresést, a kérdezést, a kockázatvállalást. Mert az igazi m疟vészet soha nem kényelmes, hanem a nyugtalanság békéjét kínálja. A Szentatya arra biztatta a m疟vészeket, hogy ne feledjék el: a remény nem illúzió, a szépség nem utópia. Tehetségük nem véletlen, hanem meghívás, amire válaszoljanak nagylelk疟en, szenvedéllyel, szeretettel.