蜜桃交友

Jean-Benoît Harel és Lisa Zengarini / Somogyi Viktória - Vatikán

Az 1924-es párizsi olimpiai játékok idején a Notre-Dame székesegyház rendkívüli vallásközi szertartásnak adott otthont. 100 évvel kés艖bb augusztus 4-én újabb vallásközi találkozót tartottak a híres párizsi székesegyház el艖terében, hogy megünnepeljék a testvériség szellemét, amely a világ legfontosabb sporteseményének hátterében áll.

A szertartás résztvev艖i

Vasárnap délel艖tt 10 órakor a világ öt nagy vallásának képvisel艖i gy疟ltek össze Párizs egyik legikonikusabb jelképe el艖tt, amely a 2019. április 15-i pusztító t疟zvész után még mindig újjáépítés alatt áll, és idén decemberben nyitják meg újra. Az Olimpiai Falu különböz艖 vallások központjának mintegy száz lelkészével körülvéve megosztották gondolataikat arról, hogyan hozhatja ki a sport az emberiségb艖l a legjobbat és szolgálhatja a világ népeit. Philippe Marsset püspök, Párizs segédpüspöke, valamint Christian Krieger tiszteletes, a francia protestáns szövetség elnöke és Anton Gelyasov tiszteletes, franciaországi ortodox kórházlelkész képviselte a keresztény vallást. Hozzájuk csatlakozott Haïm Korsia francia f艖rabbi, Najat Benali, a párizsi mecsetek egyesületének elnöke, Jigmé Thrinlé Gyatso láma, a Francia Buddhista Unió társelnöke és Shailesh Bhavsar, a hindu közösség képvisel艖je.

Emmanuel Gobilliard, Digne-i püspök, a Szentszék különmegbízottja a 2024-es párizsi olimpián, a Vatikáni Rádiónak kifejtette, hogy a Notre-Dame székesegyház volt az esemény helyszíne, mert ez egy nagy vallási jelent艖séggel bíró hely a keresztények számára, de egyben 鈥瀍gy olyan hely, amely minden emberhez szól鈥� szerte a világon. A vallási vezet艖k szabadon beszéltek, imával, buzdítással vagy olvasmányokkal. Gobilliard püspök kiemelte a szertartás alatti csend pillanatainak hatását. 鈥濻zerintem ez a legszebb módja egy közös ima kifejezésének, amely lehet艖vé teszi, hogy valami fontosat és szépet mondjunk.鈥�

鈥濱sten csodát tett鈥�

1924. július 5-én, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok elindítója kérésére rendezett els艖 vallásközi találkozó szinte az összes sportolót összehozta. Gobilliard püspök emlékeztetett arra, hogy eleinte a kezdeményezés némi vitát váltott ki. Akkor de Coubertin báró pontosította, hogy a szertartás nem tartalmaz 鈥瀞em szentmisét, sem áldást, sem papokat az oltárnál, sem a katolikus szertartás bármely más elemét, hanem csak gyönyör疟 énekeket egy leny疟göz艖 környezetben, és néhány nagyon világi üdvözl艖 szót鈥�. A szertartást azonban kés艖bb a korabeli sajtó üdvözölte. A 鈥濸aris Soir鈥� francia napilap egészen odáig ment, hogy azt írta: 鈥濱sten csodát tett azzal, hogy a protestánsokat, buddhistákat, zsidókat és ortodox keresztényeket összehozta szentélyében鈥�.

A testvériség szelleme

Ez a rendkívüli esemény 鈥� jegyezte meg Gobilliard püspök 鈥� azt mutatja, hogy a vallások már egy évszázaddal ezel艖tt is ki akarták fejezni testvériségüket, megjegyezve, hogy ez az olimpiai játékok idején történt. Ez az egységszellem a mostani játékok során is végigkíséri majd a sportolókat az olimpiai falu különböz艖 vallások központjában, amely öt imaszobának ad otthont és lelki támaszt nyújt a versenyek idején.