?t vall¨¢s k¨¦pvisel?i gy?ltek ?ssze, hogy meg¨¹nnepelj¨¦k a testv¨¦ris¨¦get a p¨¢rizsi olimpi¨¢n
Jean-Benoît Harel és Lisa Zengarini / Somogyi Viktória - Vatikán
Az 1924-es párizsi olimpiai játékok idején a Notre-Dame székesegyház rendkívüli vallásközi szertartásnak adott otthont. 100 évvel kés?bb augusztus 4-én újabb vallásközi találkozót tartottak a híres párizsi székesegyház el?terében, hogy megünnepeljék a testvériség szellemét, amely a világ legfontosabb sporteseményének hátterében áll.
A szertartás résztvev?i
Vasárnap délel?tt 10 órakor a világ öt nagy vallásának képvisel?i gy?ltek össze Párizs egyik legikonikusabb jelképe el?tt, amely a 2019. április 15-i pusztító t?zvész után még mindig újjáépítés alatt áll, és idén decemberben nyitják meg újra. Az Olimpiai Falu különböz? vallások központjának mintegy száz lelkészével körülvéve megosztották gondolataikat arról, hogyan hozhatja ki a sport az emberiségb?l a legjobbat és szolgálhatja a világ népeit. Philippe Marsset püspök, Párizs segédpüspöke, valamint Christian Krieger tiszteletes, a francia protestáns szövetség elnöke és Anton Gelyasov tiszteletes, franciaországi ortodox kórházlelkész képviselte a keresztény vallást. Hozzájuk csatlakozott Haïm Korsia francia f?rabbi, Najat Benali, a párizsi mecsetek egyesületének elnöke, Jigmé Thrinlé Gyatso láma, a Francia Buddhista Unió társelnöke és Shailesh Bhavsar, a hindu közösség képvisel?je.
Emmanuel Gobilliard, Digne-i püspök, a Szentszék különmegbízottja a 2024-es párizsi olimpián, a Vatikáni Rádiónak kifejtette, hogy a Notre-Dame székesegyház volt az esemény helyszíne, mert ez egy nagy vallási jelent?séggel bíró hely a keresztények számára, de egyben ?egy olyan hely, amely minden emberhez szól¡± szerte a világon. A vallási vezet?k szabadon beszéltek, imával, buzdítással vagy olvasmányokkal. Gobilliard püspök kiemelte a szertartás alatti csend pillanatainak hatását. ?Szerintem ez a legszebb módja egy közös ima kifejezésének, amely lehet?vé teszi, hogy valami fontosat és szépet mondjunk.¡±
?Isten csodát tett¡±
1924. július 5-én, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok elindítója kérésére rendezett els? vallásközi találkozó szinte az összes sportolót összehozta. Gobilliard püspök emlékeztetett arra, hogy eleinte a kezdeményezés némi vitát váltott ki. Akkor de Coubertin báró pontosította, hogy a szertartás nem tartalmaz ?sem szentmisét, sem áldást, sem papokat az oltárnál, sem a katolikus szertartás bármely más elemét, hanem csak gyönyör? énekeket egy leny?göz? környezetben, és néhány nagyon világi üdvözl? szót¡±. A szertartást azonban kés?bb a korabeli sajtó üdvözölte. A ?Paris Soir¡± francia napilap egészen odáig ment, hogy azt írta: ?Isten csodát tett azzal, hogy a protestánsokat, buddhistákat, zsidókat és ortodox keresztényeket összehozta szentélyében¡±.
A testvériség szelleme
Ez a rendkívüli esemény ¨C jegyezte meg Gobilliard püspök ¨C azt mutatja, hogy a vallások már egy évszázaddal ezel?tt is ki akarták fejezni testvériségüket, megjegyezve, hogy ez az olimpiai játékok idején történt. Ez az egységszellem a mostani játékok során is végigkíséri majd a sportolókat az olimpiai falu különböz? vallások központjában, amely öt imaszobának ad otthont és lelki támaszt nyújt a versenyek idején.
