ÃÛÌÒ½»ÓÑ

°­±ð°ù±ð²õ¨¦²õ

Palesztin-izraeli h¨¢bor¨² Palesztin-izraeli h¨¢bor¨²  (AFP or licensors)

Szentf?ldi Igazs¨¢goss¨¢g ¨¦s B¨¦ke Bizotts¨¢g: A G¨¢z¨¢ban zajl¨® h¨¢bor¨² nem igazs¨¢gos

A kereszt¨¦nyek dokumentumban adnak hangot aggodalmuknak, ami¨¦rt a katolikus tan¨ªt¨¢sb¨®l ismert ?igazs¨¢gos h¨¢bor¨²¡± kifejez¨¦st helytelen¨¹l alkalmazz¨¢k a G¨¢zai-?vezetben zajl¨® er?szak igazol¨¢s¨¢ra.

Ged? Ágnes - Vatikán

?Szentföldi katolikusokként osztozunk Ferenc pápa békés világszemléletében, ezért felháborítónak tartjuk, hogy politikai er?k Izraelben és külföldön az ?igazságos háború¡± elméletét használják a Gázában folyó háború fenntartására és igazolására. Erre figyelmeztet dokumentumában a szentföldi Igazságosság és Béke Tanács, melyet a Fides missziós hírügynökség adott közre. A katolikus tanításban ismert ?igazságos háború¡± kifejezés helytelen használatát meg kell akadályozni, mert egyre inkább fegyverként fordítják azt a gázai er?szak igazolására.

A katolikus tanítás

A szentföldi Igazságosság és Béke Tanács június 30-án közzétett dokumentuma felidézi, mely feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy háborút ?igazságosnak¡± lehessen nevezni a katolikus tanítás szempontjából, amelyeket a Katolikus Egyház Katekizmusának 2309. pontja sorol föl:

¡°A hader?vel történ? törvényes önvédelem szigorú föltételeit nagyon komolyan mérlegelni kell. Az ilyen döntés súlyossága az önvédelmet az erkölcsi törvényesség nagyon szigorú föltételeihez köti. Egyidej?leg kell együtt lennie a következ? föltételeknek:

  • a támadó fél által egy nemzetnek vagy a nemzetek közösségének okozott kár tartós, súlyos és kétséget kizáró;
  • a megfékezésre bevetett minden egyéb eszköz használhatatlan vagy hatástalan;
  • a kedvez? kimenetelnek komoly esélyei vannak;
  • a fegyverek alkalmazása nem okoz súlyosabb kárt és zavart, mint maga a megszüntetend? rossz. A modern pusztító eszközök hatékonysága nagyon súlyosan esik latba e föltétel mérlegelésében.

Ezek az "igazságos háború" doktrínájában fölsorolt hagyományos elemek. Az erkölcsi megengedettség e föltételeinek elbírálása azok okos ítéletére tartozik, akik felel?sek a közjóért¡±.

Azonnali fegyverszünet és a túszok szabadon engedése

Azt követ?en, hogy október 7-én a Hamász és más milicisták katonai támaszpontok, lakónegyedek és egy dél-izraeli zenei fesztivál ellen szörny? támadásokat hajtottak végre, amelyre Izrael katasztrofális háborúval válaszolt, a katolikus vezet?k, élükön Ferenc pápával folyamatosan azonnali t?zszünetre szólítottak és a túszok szabadon bocsátását kérték. Katolikus erkölcsteológusok az egész világon aláhúzták, hogy sem az október 7-i Hamász-támadás, sem pedig Izrael pusztító válaszháborúja nem merítik ki az ?igazságos háború¡± fogalmát a katolikus doktrína szerint.

Arányos er?használat

Amint arra már rámutattak, a Szentföldön kirobbant újabb er?szakban nem lehet megállapítani, hogy a kedvez? kimenetelnek komoly esélyei vannak-e, mivel Izrael nem közli a céljait. F?ként pedig az igazságos háborúknak világos különbséget kell tenniük civilek és harcolók között. Ezt az elvet teljes mértékben figyelmen kívül hagyták ebben a háborúban mindkét fél részér?l, aminek tragikus következményeit mindannyian látjuk. Az igazságos háborúknak a támadással arányos erej?nek kell lenniük, ami nem mondható könnyen el egy olyan háborúról, ahol a palesztin áldozatok több tízezerrel meghaladják az izraeli áldozatok számát, és ahol a palesztin áldozatok nagyrésze n? és gyermek.

Az ?igazságos háborúk¡± csak ritkán létezhetnek

Az ?igazságos háború¡± elméletének kétségbe vonható alkalmazása a modern konfliktusokra elgondolkodtat minket arról, hogy az ún. igazságos háborúk csak nagyon ritka esetekben létezhetnek ¨C emlékeztet rá a szentföldi Igazságosság és Béke Bizottság dokumentuma. Annál inkább igaz ez egy olyan kontextusban, ahol a fegyvergyártás fejl?dése eddig ismeretlen mérték? halált és pusztítást képes okozni. A szöveg idézi Ferenc pápa szavait és állandó felhívásait, aki már 2023. október 11-én, négy nappal a dél-izraeli palesztin támadások után emlékeztetett az izraeliek önvédelmi jogára a Hamász támadást követ?en, hozzátéve, hogy aggódik a teljes megszállás miatt, amiben a gázai palesztinok élnek, ahol nagyon sok ártatlan áldozat volt.

Arányosság

Van, aki elvárja, hogy a háború kövesse az arányosság szabályait, azt állítva, hogy egy végig vitt háború izraeliek életét mentheti meg a jöv?ben, a mérleg másik serpeny?jébe téve palesztinok ezreinek életét a jelenben. Ezáltal fontosabbnak tartja feltételezett személyek jöv?beli biztonságát a nap mint nap megölt él?, hús-vér emberek életénél. Röviden összefoglalva tehát, az igazságos háború elméletének manipulálása nem áll meg a szavak szintjén: kézzel fogható és fatális eredményei vannak.

Szeretet, párbeszéd, kiengesztel?dés

Bár apró a katolikus közösség a Szentföldön, szerves részét alkotják a terület identitásának. ?Tisztázni akarjuk, hogy minket és teológiai hagyományunkat nem szabad arra használni, hogy igazolják ezt az er?szakot. A mi tanúságtételünk nem a háborúról szól, hanem az átalakító szeretetr?l, a szabadságról és egyenl?ségr?l, az igazságosságról és békér?l, a párbeszédr?l és a kiengesztel?désr?l¡± ¨C zárják nyilatkozatukat a szentföldi keresztények.

A II. Vatikáni Zsinat és Ferenc pápa a háborúról

A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes - kezdet? konstitúciója (1965) szerint ?az igazságos háború egyetlen formája a védekez? háború lehet, amely kizárólag jogtalan agresszió esetén lehetséges, és az is csak akkor, ha nincs olyan kompetens és hatékony nemzetközi tekintély, amely képes lenne megakadályozni a fegyveres konfliktust. Mert ez utóbbi esetben sem lehet jogos az egyes államok háborús önvédelme.¡±  A zsinati atyák arra is kitértek, hogy a modern fegyverek felfoghatatlan és eddig ismeretlen pusztításra képesek, ezért alkalmazásuk hatványozottan erkölcstelen. Éppen ezért a háborút ma egészen más szempontok szerint kell megítélnünk, mint korábban.

Ferenc pápa a Fratelli tutti - kezdet?, 2020 októberében megjelent, harmadik enciklikájában újra és egyértelm?en elítélte a háborút. A körlevél hetedik fejezetében a háborút állandó fenyegetésnek, minden jog tagadásának, illetve ?a politika és az egész emberiség kudarcának nevezte, amely szégyenteljes behódolás a gonosz er?inek.¡± Azt is leszögezte, hogy a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek miatt ma gyakorlatilag nem gondolhatunk már az igazságos háború lehet?ségére, és keresztényként el kell kötelez?dnünk a béke mellett. Soha többé háborút! ¨C írja. Emellett elkötelez?dött az atomfegyverek teljes felszámolása mellett, amit erkölcsi és humanitárius követelménynek nevezett, és javasolta, hogy a fegyverekre költött pénzb?l humanitárius alapot hozzanak létre az éhezés felszámolására. A katolikus erkölcsi tanítás megadja az önvédelem erkölcsi jogát és megteremti ennek lehet?ségét, amely az igazságos háború elméletének kialakulásához vezetett a múltban, a katolikus alapállás ennek ellenére mindig a béke melletti radikális elkötelez?dés volt. Ferenc pápa tanítása tehát szerves következménye a hagyományos morálteológiának, és annak helyes értelmezése a korunkra kialakuló feltételek között. (Forrás: Gájer László, Magyar Kurír)

02 j¨²lius 2024, 15:46