P. Spadaro a Dilexit nos-k. enciklik谩r贸l: az irgalmass谩g dobban谩sa az er艖szak 茅s az algoritmusok k枚z枚tt
Alessandro Di Bussolo / Ged艖 Ágnes - Vatikán
Ferenc pápa mindig úgy érezte magát, mint egy b疟nös ember, akit üdvözített az Úr szeretete, a Dilexit nos-k. enciklika pedig arra szólít minket, hogy újra fedezzük föl irgalmasságát, értsük meg, hogy az Úr a bels艖 érzéseinken keresztül szól hozzánk. Így nyilatkozott a vatikáni médiának P. Antonio Spadaro szicíliai származású jezsuita, aki 2011 és 2023 között a rangos olasz folyóirat, a La Civiltà Cattolica igazgatója volt, ma pedig a Kultúra és Nevelés Dikasztérium altitkára. Ez a dokumentum tulajdonképpen a foglalata Ferenc pápa lelkiségének, mely megadja a kulcsot egész pápasága megértéséhez. Spadaro atya emlékeztet arra is, hogy 艖 adta a pápa kezébe a Szent Szívr艖l szóló írásokat, melyeket Diego Fares atya, Jorge Mario Bergoglio lelki gyermeke írt halála el艖tt, és ami az els艖 fejezetet ihlette. Ezzel az enciklikával a pápa azt kéri a világtól, mely kezdi elveszíteni a szívét és minden emberi érzékenységét, hogy találjon vissza az alapvet艖 értékekhez.
Ferenc pápa lelkiségének kulcsa ez az enciklika
A Dilexit nos-k. enciklika közelebb hozza Ferenc pápa spiritualitását, ezért segít rátekinteni egész pápaságára. Azt se felejtsük el, hogy 艖 hirdette meg az Irgalmasság szentévét. Az irgalmasság témája, a mélyen szeret艖 szív, az érzések, bels艖 érzelmek alkotják Ferenc pápa kormányzásának középpontját, mely a megkülönböztetéssel halad el艖re. Megkülönböztetni, mit akar az Úr mondani a bels艖 érzéseken keresztül, melyek egyértelm疟en a szívnek szólnak. Spadaro atya szerint tehát ez az enciklika, de a Gaudete et Exsultate-k. apostoli buzdítás is Ferenc pápa lelkiségét fejezi ki, és megvilágítja egész pápaságát.
Belépni Krisztus szívének szeretetébe
Ferenc pápa mindig is úgy érezte magát, mint b疟nös ember, akit megmentett az Úr szeretete. Megválasztása után nem sokkal P. Spadarónak adott interjújában így definiálta önmagát. A legfontosabb tehát Isten szeretete, a megtérés pedig ennek a szeretetnek a gyümölcse. A szívr艖l enciklikát írni azt jelenti, hogy belépve Krisztus szívébe megérezhetjük egy emberi szív szeretetét, mely tele van olyan szeretettel és érzelmekkel, mint a miénk. Ferenc pápa lelkisége ebben az értelemben távol áll a testetlen és rigorista formáktól. 艕 azt tartja, hogy a spiritualitás mélyen az emberi lélekbe hatol, megérinti az érzelmeket és a testi dimenziót egyaránt.
Ez a spiritualitás aztán konkrét gesztusokban fejez艖dik ki. Itt kapcsolódik össze Ferenc pápa tanításának szociális dimenziója és Krisztus szívének szeretete. Ebben az enciklikában rámutat: meg kell szánnunk a sebzett földet. Jézus kinyújtja a kezét és gyógyít. A Fratelli tutti-k. el艖z艖 enciklikában szerepl艖 testvéri kötelékeket az teszi lehet艖vé, hogy az Úr szeretetéb艖l táplálkozunk.
Jezsuita író gondolatai az enciklikában
Az els艖 fejezetet ihlet艖 Diego Fares atya er艖sen köt艖dött a Szent Szív tiszteletéhez. Jó barát, a La Civiltà Cattolica neves írója volt, aki Ferenc pápa megválasztása után jött Rómába, hátrahagyva munkáit, melyeket Argentínában végzett. Egyfel艖l filozófiát tanított az egyetemen, másfel艖l pedig végs艖 stádiumban lév艖 betegek és hajléktalanok számára létesült befogadó intézményekkel foglalkozott. Élete utolsó hónapjaiban írt Krisztus szívér艖l, mely tevékenységét és lelkiségét meghatározta. Ezt a nagyon szép szöveget adta át Spadaro atya Ferenc pápának, aki ismerte Diego atya szép munkáját, és úgy gondolta, hogy érdemes teret adni szavainak. Diego Fares akkor lépett be a Jézus Társaságába (1975.), amikor Bergoglio volt az argentin provinciális. Tehát ismeretségük igen mély volt és évtizedekig tartott.
Válasz korunk sürget艖 kérdéseire
Az enciklika két f艖 mozgatórugójáról szólva P. Spadaro elmondta: a világ kezdi elveszíteni szívét: gondoljunk a síró nagymamákra, akikkel senki nem foglalkozik, a háborúkra, a meghalt katonákra, a megosztott világra, melyet nyílt seb szakít ketté. Mindezek mögött pedig ott áll az érzéketlenség, a problémamegoldásra való akarat hiánya. Ezt a társadalmat vissza kell vezetni az alapvet艖 értékekhez. Másfel艖l pedig az a célja az enciklikának, hogy újra visszataláljunk egy központi egyesít艖 er艖höz, ami értelmet ad annak, amit élünk: a szívhez. Ma ugyanis egyre inkább a piac, az algoritmusok, a haszonelv疟ség rabszolgái leszünk, és ezzel egyid艖ben egy ösztönösebb, teljesen szabad és féktelen dimenzió áldozatai.
Népi ájtatosság mint forrás
Ferenc pápa gyakran utal a népi ájtatosság formáira, ami azért különösen fontos, mert az egyszer疟, népi hit az ájtatosságon, a képi világ rendszerén keresztül fejez艖dik ki. A kereszténység azért is lehet válságban, mert nem talál megfelel艖 szavakat és képeket arra, hogy kifejezze magát. Ebben ad óriási er艖t a népi ájtatosság, a maga képi és verbális forrásával, ami mélyen kapcsolódik az emberi érzésekhez. A népi lelkiség tehát szorosan összefonódik a történelemmel, az emberi érzékenységgel. A túlságosan értelmiségi, racionális érzékenység fél艖, hogy kivonja az embert saját valóságából. Fennáll a veszély, hogy a hit gnózissá válik, csupán kevés kiválasztott számára. A népben viszont ott dobog a hit melenget艖 szíve 鈥� mondta még P. Antonio Spadaro a Kultúra és Nevelés Dikasztérium jezsuita altitkára Ferenc pápa most megjelent Dilexit nos-k. enciklikájáról.
