P. Spadaro a Dilexit nos-k. enciklik¨¢r¨®l: az irgalmass¨¢g dobban¨¢sa az er?szak ¨¦s az algoritmusok k?z?tt
Alessandro Di Bussolo / Ged? Ágnes - Vatikán
Ferenc pápa mindig úgy érezte magát, mint egy b?nös ember, akit üdvözített az Úr szeretete, a Dilexit nos-k. enciklika pedig arra szólít minket, hogy újra fedezzük föl irgalmasságát, értsük meg, hogy az Úr a bels? érzéseinken keresztül szól hozzánk. Így nyilatkozott a vatikáni médiának P. Antonio Spadaro szicíliai származású jezsuita, aki 2011 és 2023 között a rangos olasz folyóirat, a La Civiltà Cattolica igazgatója volt, ma pedig a Kultúra és Nevelés Dikasztérium altitkára. Ez a dokumentum tulajdonképpen a foglalata Ferenc pápa lelkiségének, mely megadja a kulcsot egész pápasága megértéséhez. Spadaro atya emlékeztet arra is, hogy ? adta a pápa kezébe a Szent Szívr?l szóló írásokat, melyeket Diego Fares atya, Jorge Mario Bergoglio lelki gyermeke írt halála el?tt, és ami az els? fejezetet ihlette. Ezzel az enciklikával a pápa azt kéri a világtól, mely kezdi elveszíteni a szívét és minden emberi érzékenységét, hogy találjon vissza az alapvet? értékekhez.
Ferenc pápa lelkiségének kulcsa ez az enciklika
A Dilexit nos-k. enciklika közelebb hozza Ferenc pápa spiritualitását, ezért segít rátekinteni egész pápaságára. Azt se felejtsük el, hogy ? hirdette meg az Irgalmasság szentévét. Az irgalmasság témája, a mélyen szeret? szív, az érzések, bels? érzelmek alkotják Ferenc pápa kormányzásának középpontját, mely a megkülönböztetéssel halad el?re. Megkülönböztetni, mit akar az Úr mondani a bels? érzéseken keresztül, melyek egyértelm?en a szívnek szólnak. Spadaro atya szerint tehát ez az enciklika, de a Gaudete et Exsultate-k. apostoli buzdítás is Ferenc pápa lelkiségét fejezi ki, és megvilágítja egész pápaságát.
Belépni Krisztus szívének szeretetébe
Ferenc pápa mindig is úgy érezte magát, mint b?nös ember, akit megmentett az Úr szeretete. Megválasztása után nem sokkal P. Spadarónak adott interjújában így definiálta önmagát. A legfontosabb tehát Isten szeretete, a megtérés pedig ennek a szeretetnek a gyümölcse. A szívr?l enciklikát írni azt jelenti, hogy belépve Krisztus szívébe megérezhetjük egy emberi szív szeretetét, mely tele van olyan szeretettel és érzelmekkel, mint a miénk. Ferenc pápa lelkisége ebben az értelemben távol áll a testetlen és rigorista formáktól. ? azt tartja, hogy a spiritualitás mélyen az emberi lélekbe hatol, megérinti az érzelmeket és a testi dimenziót egyaránt.
Ez a spiritualitás aztán konkrét gesztusokban fejez?dik ki. Itt kapcsolódik össze Ferenc pápa tanításának szociális dimenziója és Krisztus szívének szeretete. Ebben az enciklikában rámutat: meg kell szánnunk a sebzett földet. Jézus kinyújtja a kezét és gyógyít. A Fratelli tutti-k. el?z? enciklikában szerepl? testvéri kötelékeket az teszi lehet?vé, hogy az Úr szeretetéb?l táplálkozunk.
Jezsuita író gondolatai az enciklikában
Az els? fejezetet ihlet? Diego Fares atya er?sen köt?dött a Szent Szív tiszteletéhez. Jó barát, a La Civiltà Cattolica neves írója volt, aki Ferenc pápa megválasztása után jött Rómába, hátrahagyva munkáit, melyeket Argentínában végzett. Egyfel?l filozófiát tanított az egyetemen, másfel?l pedig végs? stádiumban lév? betegek és hajléktalanok számára létesült befogadó intézményekkel foglalkozott. Élete utolsó hónapjaiban írt Krisztus szívér?l, mely tevékenységét és lelkiségét meghatározta. Ezt a nagyon szép szöveget adta át Spadaro atya Ferenc pápának, aki ismerte Diego atya szép munkáját, és úgy gondolta, hogy érdemes teret adni szavainak. Diego Fares akkor lépett be a Jézus Társaságába (1975.), amikor Bergoglio volt az argentin provinciális. Tehát ismeretségük igen mély volt és évtizedekig tartott.
Válasz korunk sürget? kérdéseire
Az enciklika két f? mozgatórugójáról szólva P. Spadaro elmondta: a világ kezdi elveszíteni szívét: gondoljunk a síró nagymamákra, akikkel senki nem foglalkozik, a háborúkra, a meghalt katonákra, a megosztott világra, melyet nyílt seb szakít ketté. Mindezek mögött pedig ott áll az érzéketlenség, a problémamegoldásra való akarat hiánya. Ezt a társadalmat vissza kell vezetni az alapvet? értékekhez. Másfel?l pedig az a célja az enciklikának, hogy újra visszataláljunk egy központi egyesít? er?höz, ami értelmet ad annak, amit élünk: a szívhez. Ma ugyanis egyre inkább a piac, az algoritmusok, a haszonelv?ség rabszolgái leszünk, és ezzel egyid?ben egy ösztönösebb, teljesen szabad és féktelen dimenzió áldozatai.
Népi ájtatosság mint forrás
Ferenc pápa gyakran utal a népi ájtatosság formáira, ami azért különösen fontos, mert az egyszer?, népi hit az ájtatosságon, a képi világ rendszerén keresztül fejez?dik ki. A kereszténység azért is lehet válságban, mert nem talál megfelel? szavakat és képeket arra, hogy kifejezze magát. Ebben ad óriási er?t a népi ájtatosság, a maga képi és verbális forrásával, ami mélyen kapcsolódik az emberi érzésekhez. A népi lelkiség tehát szorosan összefonódik a történelemmel, az emberi érzékenységgel. A túlságosan értelmiségi, racionális érzékenység fél?, hogy kivonja az embert saját valóságából. Fennáll a veszély, hogy a hit gnózissá válik, csupán kevés kiválasztott számára. A népben viszont ott dobog a hit melenget? szíve ¨C mondta még P. Antonio Spadaro a Kultúra és Nevelés Dikasztérium jezsuita altitkára Ferenc pápa most megjelent Dilexit nos-k. enciklikájáról.
