Parolin b¨ªboros almaf¨¢t ¨¹ltetett a ³Õ²¹³Ù¾±°ì¨¢²Ôban az Ulma csal¨¢d v¨¦rtan¨²s¨¢g¨¢nak eml¨¦k¨¦re
Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória ¨C Vatikán
Az almafa egy ?emlékm?¡±, ami ?él? emlékm?, amely hiteles gyümölcsöt terem, a vértanúk vére által hozott gyümölcsök szimbóluma¡± és egyben emléke azoknak a ?pusztító tragédiáknak¡±, amelyeket a ?mindenütt és mindig gy?löletet, szenvedést és halált¡± hozó totalitarizmusok okoztak. A Vatikáni kertekben, néhány lépésre a Lourdes-i barlangtól, a pápák és a zarándokok imahelyét?l, Pietro Parolin bíboros államtitkár vezette az er?s szimbolikus értékkel bíró ceremóniát március 6-án szerdán délel?tt: egy almafa elültetését.
Ez ugyanaz a fa, amelyet Józef Ulma szeretett volna elültetni a lengyelországi Markowában lév? háza kertjében, miel?tt a náci csapatok behatoltak a házba, hogy lemészárolják ?t, feleségét, Wiktoriát és 7 gyermeküket, akik közül az utolsót még az anyaméhben. A kés?bb ?Markowai szamaritánusok¡± néven ismertté vált és tisztelt család b?ne az volt, hogy nyolc üldözés el?l menekül? zsidónak adott menedéket. Igazi vértanúság volt, ahogyan azt Ferenc pápa is elismerte, aki 2023 szeptemberében a család minden tagját, beleértve a születend? gyermeket is, az oltár dics?ségére emelte. A Yad Vashem Jeruzsálemben már 1995-ben ?A Nemzetek Igazának¡± nyilvánította ?ket. Nyolcvan évvel véráldozatuk, e ?megdöbbent? történet¡± után, ahogy Parolin bíboros hangsúlyozta, mártírságuk ugyanakkor a keresztény szeretet jelképe, amely odáig is elmegy, hogy életét felajánlja másokért. Ezért került sor a megemlékez? gesztusra a Vatikán szívében: egy almafa elültetésére e vértanúk, és a többi lengyel férfi és n? emlékére, akik azért vesztették életüket, hogy megmentsék mások életét.
Duda elnök levele
Parolin bíboros mellett a néhány perccel korábbi jéges? utáni meleg napsütésben jelen volt az eseményen Gra?yna Ignaczak-Bandych miniszter, a Lengyel Köztársaság elnöke kancelláriájának vezet?je és W?adys?aw Ortyl, a Podkarpacie (Kárpátalja) vajdaság elnöke, ahonnan az a lengyel zarándokcsoport érkezett, amely részt vett szerdán a vatikáni VI. Pál teremben tartott pápai általános kihallgatáson. Az ünnepségen jelen volt a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület mintegy 30 tagja is, kezdve Adam Kwiatkowski lengyel nagykövettel és Adam Szal érsekkel, Przemy?l metropolitájával.
Mindannyian együtt imádkoztak a ?békéért és a kiengesztel?désért¡±, és együtt tapsoltak, amikor Ignaczak-Bandych miniszter egy lapáttal elrendezte a földet a ?Glogierówka házi almafa¡± körül. A miniszter ezután felolvasta a jelenlév?knek Andrzej Duda lengyel elnök levelét, amelyben az államf? méltatta az Ulma család ?h?sies szeretetét¡± és ?több ezer más néma h?sét¡± abban a reményben, hogy ez a ?remény világítótornya lehet mindazoknak, akik félnek a gonosz terjedését?l a világban¡±. ?Ez ¨C olvashatjuk a levélben ¨C a célja annak a kampánynak, amelyet a Podkarpacie (Kárpátalja) vajdaságban indítottak el ?Gyümölcseikr?l ismeritek meg ?ket¡± címmel. Ennek keretében almafákat, mint ?él?, hosszútávú és gyümölcsöz? emlékm?veket ültetnek (egyet 2023-ban az elnöki palotában is Varsóban) emlékül és a hála kifejezéseként azoknak a nagyszer? embereknek, akik lengyelként megmentették a zsidókat a második világháborúban¡±.
Józef, Wiktoria és hét gyermekük vértanúsága
Parolin bíboros államtitkár is ?emlékm?ként¡± határozta meg az almafát a ceremónia elején mondott köszönt?jében. Részletesen felidézte az Ulma család vértanúinak történetét, akik ?a végs?kig, egészen az életáldozatig megélt evangéliumi szeretet példái¡±. ?Ma ¨C jelentette ki a bíboros ¨C azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk és egy almafát ültessünk, hogy állandóan emlékezzünk arra, ami 1944. március 24-én a nácik által megszállt lengyelországi Markowában történt a második világháború idején. Józef Ulma feleségével, Wiktoriával úgy döntött, hogy nyolc, általuk ismert családhoz tartozó zsidónak ad menedéket. Szomszédaik tanúsága szerint számukra normális volt, hogy segítettek a rászorulóknak, és a zsidók befogadása megfontolt döntés volt. Sokszor mondták nekik: ?Ne bújtassatok zsidókat, mert bajba kerültök¡±. Józef pedig határozottan válaszolt: ??k emberek... Soha nem fogom el?zni ?ket¡±. Az Ulma családot ¨C folytatta Parolin bíboros ¨C feljelentették, házukhoz náci csend?rök érkeztek. Mindannyiukat megölték: el?ször a nyolc zsidó személyt, majd Wiktoriát és a férjét, hogy a falubeliek lássák, milyen büntetés vár a zsidókat bújtatókra. A hat gyerek sikoltozni kezdett, de ?ket is meggyilkolták. Perceken belül 17 ember halt meg, köztük az Ulma házaspár hetedik gyermeke, aki még az anyaméhben volt a terhesség utolsó szakaszában. Még ennek a meg nem született gyermeknek is, akinek a nevét csak az ég tudja, a vértanúság pálmáját ítélték oda¡± ¨C fogalmazott a vatikáni államtitkár.
Csodálták a tanúságtételüket
Parolin bíboros els?sorban Józef Ulmára helyezte a hangsúlyt, aki nem egy egyszer? gazda, hanem egy ?nagy társadalmi aktivista és egy nagy újító¡± volt, aki zöldség- és gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkozott, és annyira szenvedélyesen szerette a fotózást, hogy maga épített egy fényképez?gépet és egy fotólaboratóriumot. ?A ma ültetett almafa közvetlenül a Boldog Józef Ulma által oltott fáról származik¡± ¨C mutatott rá a bíboros, hozzátéve: ?Valóban csodálattal tekintünk ennek a családnak a tanúságtételére¡¡±.
Pusztító tragédiák származnak a totalitárius ideológiákból
Ezért ?tiszteletadás jár mindazoknak, akik a történelem tragikus pillanataiban életüket kockáztatták, hogy segítsenek az üldözötteken, és a második világháború idején különösen a zsidókon¡±. Parolin bíboros ezután a kiengesztel?dés és a béke ajándékát kérte a világban. Felhívást fogalmazott meg: ?Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden totalitárius ideológia mindig és mindenütt gy?löletet, szenvedést és halált hoz, és pusztító tragédiákat okoz. Remélem - tette hozzá -, hogy ez a kezdeményezés a boldog Ulma család vértanúi példájának és közbenjárásának köszönhet?en segít abban, hogy Urunk szavai szerint éljünk: ?Ez az én parancsom: szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért¡±. A vatikáni államtitkár végül azzal zárta beszédét, hogy ?ez az egyetlen módja egy igazságosabb, szolidárisabb, testvériesebb világ építésének¡±.
A köszöntések és a csoportkép után, az áldás el?tt Parolin bíboros elmondottt három Dics?ség Istennek imát, és egy másik imát is intézett Istenhez: ?segíts, hogy ugyanazokkal az érzésekkel és hozzáállással éljünk, mint az Ulma család. Ez az egyetlen módja annak, hogy valami újat építsünk, ezt a szeretetet, amely eljut odáig, hogy saját életét adja másokért... Ez az Ulma család megrázó története, de nagyszer? példa mindannyiunk számára, kiváltképpen ebben a helyzetben, amiben találjuk magunkat a világban.¡±