ÃÛÌÒ½»ÓÑ

°­±ð°ù±ð²õ¨¦²õ

Ferenc p¨¢pa a szerdai ¨¢ltal¨¢nos kihallgat¨¢son Ferenc p¨¢pa a szerdai ¨¢ltal¨¢nos kihallgat¨¢son  (ANSA)

P¨¦terrel, mindig - Tizenegy ¨¦ves p¨¢pas¨¢g az irgalom ¨¦s a b¨¦ke ¨²tj¨¢n

2013. m¨¢rcius 13-¨¢n v¨¢lasztott¨¢k p¨¢p¨¢v¨¢ Jorge Mario Bergoglio b¨ªborost, Buenos Aires ¨¦rsek¨¦t. A ³Õ²¹³Ù¾±°ì¨¢²Ôi R¨¢di¨® m?sorigazgat¨®ja vez¨¦rcikkben eml¨¦kezik meg az ¨¦vfordul¨®r¨®l.

Andrea Tornielli / Somogyi Viktória ¨C Vatikán

A diplomácia fülsüketít? csendjében, egy olyan helyzetben, amelyet a politikai kezdeményezés és a békére törekv? vezetés egyre nyilvánvalóbb hiánya jellemez, miközben a világ ?rült fegyverkezési versenybe kezdett és a halál kifinomult eszközeire olyan összegeket fordít, amelyek kétszeresen elegend?ek lennének az alapvet? egészségügyi ellátás biztosítására a Föld minden lakójának, és jelent?sen csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását ¨C Ferenc pápa magányos hangja továbbra is a fegyverek elhallgattatására és bátorságra buzdít, hogy a béke ösvényeit keressük. Továbbra is t?zszünetet kér a Szentföldön, ahol a Hamász terroristái által október 7-én végrehajtott irgalmatlan mészárlást követ?en továbbra is folytatódik a tragikus gázai vérengzés. A pápa továbbra is kéri, hogy hallgattassák el a fegyvereket abban a tragikus konfliktusban, amely a keresztény Európa szívében, az orosz agresszor hadsereg bombázásai által elpusztított és meggyötört Ukrajnában robbant ki. Továbbra is békére szólít fel a világ más részein, ahol kimondhatatlan er?szakkal vívják az elfeledett konfliktusokat, amelyek egy globális konfliktus egyre nagyobb darabjait alkotják.

Róma püspöke egy sötét órában lép pápaságának tizenkettedik évébe, amikor az emberiség sorsa olyan f?szerepl? kormányzóknak van kitéve, akik képtelenek felmérni döntéseik következményeit, és úgy t?nik, megadják magukat a háború elkerülhetetlenségének. A pápa világosan és realizmussal azt mondja, hogy ?aki látja a helyzetet, aki az emberekre gondol, az er?sebb¡±, vagyis ?akinek van bátorsága tárgyalni¡±, mert ?a tárgyalás a bátorság szava¡±, ami miatt nem kell szégyenkezni. Ferenc pápa, a közel és távol állók félreértéseit megkérd?jelezve, továbbra is az élet szentségét helyezi a középpontba, közel áll az ártatlan áldozatokhoz, és elítéli azoknak a képmutatásba burkolózó er?knek a piszkos gazdasági érdekeit, akik a háborúk fonalait mozgatják.

Ha egy gyors pillantást vetünk a történelem elmúlt tizenegy évére, megértjük Péter hangjának prófétai értékét. El?ször fújt vészriadót a darabokban vívott harmadik világháborút illet?en. A Laudato si' (2015) kezdet? társadalmi enciklika bemutatta, hogy az éghajlatváltozás, a migráció, a háborúk és a pusztító gazdaság egymással összefügg? jelenségek, és csak úgy nézhetünk szembe velük, ha globális tekintettel fordulunk feléjük. Az emberi testvériségr?l szóló nagy enciklika (Fratelli tutti, 2020) kijelölte a testvériségen alapuló új világ építésének útját, ismételten felszámolva bármilyen alibit arra, hogy Isten nevével visszaéljenek a terrorizmus, a gy?lölet és az er?szak igazolására. Továbbá tanításában állandóan utal az irgalmasságra, amely átszövi a missziós pápaság teljes szövetét.

A bizonyosság nélküli szekularizált és ?folyékony¡± társadalmakban semmit sem lehet magától értet?d?nek venni, és az evangelizáció ¨C ahogy Ferenc pápa tanítja ¨C a lényegb?l indul újra, ahogy az Evangelii gaudiumban (2013) olvashatjuk: ?Újra felfedeztük, hogy még a katekézisben is alapvet? szerepet játszik az els? igehirdetés vagy ?kerygma¡±, amelynek az evangelizáló tevékenység és az egyházi megújulás minden kísérlete középpontjában kell állnia. [...] A kerygma középpontba állítása megkívánja az igehirdetés néhány jellemz?jét, amelyek ma mindenhol szükségesek: hogy Isten üdvözít? szeretetét fejezze ki az erkölcsi és vallási kötelezettség el?tt, hogy ne kényszerítse rá az emberekre az igazságot és a szabadságra hívja fel a figyelmet, hogy rendelkezzen némi örömmel, ösztönzéssel, életer?vel és harmonikus teljességgel, amely nem redukálja le a prédikációt néhány olyan tanra, amelyek néha inkább filozófiaiak, mint evangéliumiak. Ez az evangéliumhirdet?jét?l megkövetel bizonyos hajlandóságokat, amelyek segítenek az igehirdetés jobb befogadásában: közelség, nyitottság a párbeszédre, türelem, szívélyes befogadás, amely nem elítél?¡±.

A tanúságtétel az irgalmasságról tehát alapvet? eleme ?Isten üdvözít? szeretetének¡±, amely ?megel?zi az erkölcsi és vallási kötelezettséget¡±. Más szóval, akik még nem kerültek kapcsolatba a kereszténységgel, amint azt XVI. Benedek már 2010 májusában világosan kifejtette, azokat valószín?leg nem fogja megérinteni és leny?gözni az erkölcsi normák és kötelezettségek hangsúlyozása, a tilalmak nyomatékosítása, a b?nök részletes felsorolása, az ítéletek vagy a múlt értékei iránti nosztalgikus felhívások.

A befogadás, a közelség, a gyengédség, az elkísérés, az átölelni és meghallgatni képes keresztény közösség kezdetén ott van a megtapasztalt irgalmasság és az ezer korlát és bukás ellenére is keresett viszonzásának visszhangja. Ha ilyen tekintettel értelmezzük a pápa gesztusait, még azokat is, amelyek némelyekben ugyanazokat a botrányos reakciókat váltották ki, mint Jézus gesztusai kétezer évvel ezel?tt, felfedezzük mély evangelizáló és missziós erejüket ¨C zárja vezércikkét Andrea Tornielli, a Vatikáni Rádió m?sorigazgatója Ferenc pápa megválasztásának 11. évforulóján.

13 m¨¢rcius 2024, 17:32