Ferenc p¨¢pa: A v¨¦rtan¨²k meggy?z? tan¨²s¨¢got tesznek a rem¨¦nyr?l
Ged? Ágnes - Vatikán
?Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért¡± (Jn 15,13) ez a vigasztaló és reménykelt? gondolat vezette a tanácskozást, amelyet a vértanúság és az élet felajánlása témának szenteltek. Az utolsó vacsorán az Úr önmaga odaajándékozásáról beszél, mely a kereszten teljesül be. Csak a szeretet adhat értelmet a keresztnek: olyan nagy szeretet ez, mely minden b?nt magára vesz és megbocsát, belép szenvedésünkbe és er?t ad annak elviseléséhez. Belép a halálba is, hogy legy?zze azt és üdvözítsen minket. Krisztus keresztjében ott van Isten egész szeretete, az ? hatalmas irgalma ¨C kezdte beszédét a pápa.
A keresztény élet teljessége
Ahhoz, hogy szentek legyünk, nem elegend? az emberi er?feszítés, személyes áldozatunk és lemondásunk. Mindenekel?tt hagyni kell, hogy átalakítson minket Isten szeretetének ereje, amely nagyobb nálunk, és képessé tesz arra, hogy jobban szeressünk, mint amire képesnek hittük magunkat. A II. vatikáni zsinat nem véletlenül beszél úgy az életszentségre szóló egyetemes hivatásunkról, mint a keresztény élet teljességér?l, a szeretet tökéletességér?l, mely képes a földi társadalomban egy emberségesebb életvitelt el?segíteni.
A tökéletes tanítvány
A most megtartott értekezleten a kanonizált szentség két formájáról tanácskoztak: a vértanúságról, illetve az élet felajánlásáról. Már a kezdetekt?l fogva nagy becsben tartották a Jézushív?k azokat, akik életükkel fizettek Krisztus és az egyház iránti szeretetükért. Sírjuknál rendszeresen imádkoztak, égi születésük napján összejöttek, hogy meger?sítsék a testvériség kötelékeit, mely a feltámadt Krisztusban túllép a halál korlátain, legyen az bármilyen kegyetlen és fájdalmas. A vértanú személyében megtaláljuk a tökéletes tanítvány képét, aki úgy követte Krisztust, hogy megtagadta önmagát és felvette keresztjét, és az ? szeretete által átalakítva megmutatta a kereszt üdvözít? erejét mindenkinek. Ferenc pápa ekkor felidézte a líbiai partokon vértanúhalált halt keresztényeket, akik bár nem voltak katolikusok, mégis vértanúként tiszteljük ?ket. A vértanúságban egyenl?k vagyunk, mint ahogy az ugandai anglikán vértanúk esetében is.
Inkább a halál, mint a hit megtagadása
A keresztény vértanúsághoz három alapvet? szempontnak kell teljesülnie. Az els?, hogy er?szakos és id? el?tti halált kell szenvednie azért, mert nem tagadta meg hitét. A második, hogy a gyilkosság üldöztetés következménye, melyet a hit vagy egy hozzá kapcsolódó erény elleni gy?lölet táplál. A harmadik pedig, hogy az áldozatnak a szeretet, a türelem, a szelídség magatartását kell mutatnia a megfeszített Krisztus példájára. A vértanúság fogalma nem változik a korszakokkal, csupán a konkrét mód, amellyel megtörténik az adott történelmi kontextusban.
Ma is sok a keresztény vértanú a világon
Ma is a világ számos pontján vannak vértanúk, akik életüket adják Krisztusért. Sok esetben azért üldözik a kereszténységet, mert az igazságosságot, az igazságot, a békét és a személyek méltóságát védelmezi ¨C mutatott rá a Szentatya. A vértanúk adják a reménység legmeggy?z?bb tanúságtételét ¨C ahogy azt most kezd?d? szentévet meghirdet? bullában fogalmazott Ferenc pápa. Ezért is döntött úgy, hogy létrehoz a Szentté avatási Ügyek Dikasztériumán belül egy bizottságot, amely valamennyi keresztény felekezet vértanúit egybegy?jti.
Szentek, akik életüket adták másokért
2017-ben pedig a pápa , hogy egy új kategóriát sorol a boldoggá és szentté avatási eljáráshoz, amely az élet felajánlására vonatkozik, utalva Jézus szavaira: ?Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja testvéreiért¡± (Jn 3, 16). Az élet felajánlása (vitae oblatio) esete különbözik a vértanúságtól és az erények h?sies gyakorlásától. Ebben az esetben, hogy érvényesen elkezd?dhessen Isten Szolgája boldoggá avatási eljárása, a következ? ismérvek szükségesek: az élet szabad és szándékos felajánlása és a biztos és közeli halál elfogadása szeretetb?l;
kapcsolat az élet felajánlása és az id? el?tti halál között;
a keresztény erények legalább rendes fokú gyakorlása az élet felajánlása el?tt és utána a halálig; a szentség hírének elterjedése a halál után;
szükséges egy csoda a boldoggá avatáshoz Isten Szolgája halála után az ? közbenjárása által. Ez a fajta szentség is visszatükrözi a keresztény élet szépségét, mely mértéktelenül képes odaajándékozni magát, ahogy Jézus tette a kereszten.