Ferenc p¨¢pa ¨¹zenete Szent Ferenc Naphimnusza sz¨¹let¨¦s¨¦nek nyolcadik centen¨¢rium¨¢ra
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
Az el?adók közt szerepelt Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának nyugalmazott elnöke és Roberto Antonelli professzor, aki a Szent Ferenc halálának 2026-os nyolcadik centenáriuma nemzeti bizottságának elnöke.
Ferenc pápa üzenete:
A ?Teremtmények éneke¡± születésének 800. évfordulója alkalmából Ferenc pápa jókívánságainak és mély örömének ad hangot a dicséretes kezdeményezés miatt. Ferenc pápa ¨C miközben továbbra is a teremtett világ védelmének érzékenyítésére buzdít a fenntartható és átfogó fejl?dés érdekében ¨C arra emlékeztet, hogy nagy tanítás rejlik ebben az imádságban, mely nyolc százada töretlenül dobogó szívvel él. A ?Nap fivér, Hold n?vér¡± költeményben ¨C melyet Szent Ferenc élete végén szerzett ¨C Istent dicséri mindenért, a teremtés minden ajándékáért, még a haláért is, melyet bátran ?n?vérének¡± nevez. A Szentatya ¨C miközben arra buzdít, hogy a remény és örvendezés eszköze legyünk a számos kihívástól sújtott mai társadalomban ¨C mindenkit imádságos megemlékezésér?l biztosít és a Szeráfi Atya közbenjárására szívesen küldi minden résztvev?nek apostoli áldását ¨C szól Ferenc pápa üzenete.
Élete utolsó éveiben írta, betegen: Nagyon kell örvendeznem betegségeimben és gyötrelmeimben!
A Teremtmények énekét Szent Ferenc élete utolsó éveiben írta, vélhet?leg 1224 októberét?l kezdve, amikor nagy lelki és testi szenvedéssel tapasztalta, hogy követ?i közül sokan eltántorodtak attól az úttól, melyet ? a ?Szegénység Nagyasszonya¡± alakjában követett. Pár éve zarándokként megjárta Szentföldet, melynek során ugyanazzal a szelíd és egyszer? názáreti Jézussal találkozott, mint akit életében addig megismert. Szembetegség is gyötri, alig lát, de a szíve ennek ellenére, még pontosabban, meglehet, talán éppen ezért, dalolni kezd. Ajkára veszi a neki oly kedves, a Teremtés m?veit dicsér? 148. zsoltárt, és a maga módján újra újrakölti és kiegészíti. Istennek hála, Szent Ferenc ?Perugiai legendájának¡± szövege alapján ismerjük a motivációit: ?Nekem tehát ezentúl nagyon kell örvendeznem betegségeimben és gyötrelmeimben, vigaszt kell találnom az Úrban, és mindig hálát kell adnom az Atyaistennek és egyszülött Fiának, Urunknak, Jézus Krisztusnak és a Szentléleknek a nekem juttatott nagy kegyelemért és áldásért, hogy tudniillik irgalmasságában engem, méltatlan kis szolgáját, még mint testben él? embert kegyes volt országáról biztosítani. Ezért az Úr dicséretére, a mi vigasztalásunkra és szomszédaink ¨C felebarátaink ¨C épülésére új dics?ít? éneket akarok szerezni az Úr teremtményeir?l, melyeket nap mint nap használunk, és amelyek nélkül nem élhetünk, de melyek által az emberi nem súlyosan vét Teremt?je ellen. Naponta hálátlanok vagyunk ekkora kegyelemért, mert nem dicsérjük úgy Teremt?nket és minden jó adományozóját, ahogy illenék.¡±
A Naphimnusz egy szenved? ember örömt?l duzzadó imája
Aki ismeri a latin nyelvet és Ferenc imakölteményét olvassa, egy gyermek születésénél asszisztál, hiszen a vulgáris latin, az olasz líra els? gyermekének a hangját hallja. És ez a költemény egy ima, egy szenved? ember örömt?l duzzadó imája, ami egyúttal megváltó gyógyszer saját sajgó sebeire és persze a mieinkre is. Így dalol az eredeti még latin, de már olasz szöveg els? sora: ?Altissimu, onnipotente, bon Signore, tue so¡¯ le laude, la gloria e l¡¯honore et onne benedictione¡±. Sík Sándor így magyarítja: ?Mindenható, fölséges és jóságos Úr, Tiéd a dicséret, dics?ség és imádás¡±. És akkor jöjjön most a feledhetetlen utolsó sor: ?Laudate et benedicete mi¡¯ Signore et ringratiate et serviateli cum grande humilitate¡±, magyarul: ?Dicsérjétek az Urat és áldjátok, És mondjatok hálát neki. És nagy alázatosan szolgáljátok!¡±.
