蜜桃交友

Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán

Mint minden apostoli út alkalmával, a pápa a luxemburgi és belgiumi látogatása során is szánt id?t a Jézus Társasága tagjaival való zártkör? találkozásra. Az eseményre a leuveni Katolikus Egyetem kampuszának meglátogatása és a brüsszeli Kiállítási csarnokban tett meglepetésszer? látogatása között került sor, ahol 6000 fiatal gy?lt össze virrasztásra. A Collège Saint-Michelben a jezsuita testvérekkel megtartott találkozóra nemcsak Belgiumból, hanem Luxemburgból és Hollandiából is érkeztek rendtársai. Zártkör? találkozó volt, amelyen számos téma el?került a Jézus Társasága mai küldetésével vagy a világ és az egyház aktuális eseményeivel kapcsolatban, a szekularizációtól az inkulturációig, a szinódustól a migrációig. A kérdésekkel és válaszokkal tarkított beszélgetés elején énekszó csendült fel gitárkísérettel a holland régió elöljárója, Marc Desmet atya által. A ?La Civiltà Cattolica” jezsuita folyóirat a szokásoknak megfelel?en közzétette a párbeszéd teljes szövegét egy cikkben, amelyet Antonio Spadaro atya írt, aki hangsúlyozta a beszélgetés ?spontaneitását” és ?közvetlenségét”.

Ferenc pápa a jezsuiták körében Brüsszelben

?Az egyház n?”

?Az egyház n?” – válaszolta Ferenc pápa egy jezsuita kérdésére, amely arról szólt, hogy ?nehéz igazságosabb és megfelel?bb helyet biztosítani a n?knek az egyházban”. ?Karizmákkal megáldott n?ket látok, és nem akarom a n?k egyházi szerepének tárgyalását a szolgálat témájára korlátozni” – szögezte le a pápa. ?Általában a maszkulinizmus és a feminizmus ?piaci” témák. A pápa hangsúlyozta, hogy jelenleg ?egyre többet igyekszik n?ket behozni a Vatikánba egyre nagyobb felel?sséggel járó pozíciókba”. ?A dolgok változnak” – folytatta. – ?Látható és érezhet?.”

N?k a Vatikánban

A pápa emlékeztetett arra, hogy a Vatikáni Kormányzóság kormányzó-helyettese például n? (Raffaella Petrini n?vér), vagy az Átfogó Emberi Fejl?dés Dikasztériumának is ?egy n?i helyettese van” (Alessandra Smerilli n?vér), és a püspökök kinevezésének ?csapatában” is van három n? (Petrini, Yvonne Reungoat n?vér és Maria Lia Zervino, akiket 2022-ben neveztek ki a Püspöki Dikasztérium tagjává). ?Mivel ?k felel?sek a jelöltek kiválasztásáért, a dolgok sokkal jobbak” – jegyezte meg a pápa, hozzátéve: ?Alaposak ítéleteikben.” Még a Megszentelt Élet Dikasztériumában is ?n?i vezet?helyettes” van (Simona Brambilla n?vér, titkár), a Gazdasági Tanácsban pedig Charlotte Kreuter-Kirchhoof a koordinátor-helyettes. ?Röviden: a n?k nagy felel?sséggel járó szerepekben lépnek be a Vatikánba: ezen az úton haladunk tovább. A dolgok jobban m?ködnek, mint korábban” – biztosította hallgatóit a pápa. Ezzel összefüggésben a pápa felidézett egy anekdotát az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel: ?Egy konkrét problémáról beszéltünk, és megkérdeztem t?le: ?De hogyan kezeli az ilyen jelleg? problémákat?”. Így válaszolt: ?Ugyanúgy, ahogyan mi, anyák. A válasza nagyon elgondolkodtatott” – mondta a pápa.

Ferenc pápa a brüsszeli Collège Saint-Michelben

A migránsokat integrálni kell

A találkozó során a pápa a migráció kérdésével is foglalkozott, amelyet véleménye szerint megfelel? módon tanulmányozni kell. Felsorolta azt a négy igét, amellyel a migránsok irányába viszonyulni kell: befogadni, elkísérni, el?mozdítani, integrálni. Ha ez hiányzik, az ?komoly” problémává válik. ?A nem integrált migránsnak rossz a vége, de a társadalomnak is, amelyben a migráns él” – figyelmeztetett a pápa, felidézve a 2016-os belgiumi merényletet a zaventemi repül?téren, amely 16 ember életébe került az ún. Iszlám Államhoz köt?d? két terrorista keze által. ?Az a tragédia az integráció hiányának is volt az eredménye.” Hozzátette: ?Az egyháznak komolyan kell vennie a migránsokkal kapcsolatos munkát”.

Egy elöreged? Európa

Ezzel együtt Ferenc pápa megismételt egy szívéhez közel álló dolgot, azt a tényt, hogy ?Európában nincs többé gyermek, elöregszik. Bevándorlók kellenek ahhoz, hogy az élet megújuljon. Ez mára a túlélés kérdésévé vált.”

A közösség fontosabb, mint a pap

Nemcsak a gyerek kevés, de a hivatás is. A témát egy szerzetes vetette fel: ?Hogyan látja a papok nélküli plébániai közösségek jöv?jét?” ?A közösség fontosabb, mint a pap” – válaszolta a pápa. ?A pap a közösség szolgálója.” Példaként említette a szerzetesn?ket, akik vezet? szerepet töltenek be a világ egyes részein, például a perui apácák kongregációjában, akiknek ?sajátos küldetésük” van, hogy ?olyan helyzetekbe jussanak el, ahol nincs pap. Mindent megtesznek: prédikálnak, keresztelnek... Ha végül küldenek egy papot, akkor tovább mennek máshová.”

A belga, luxemburgi és holland jezsuiták hallgatják Ferenc pápát

?A jezsuitának nem kell félnie semmit?l”

A misszió apropóján a pápa az Európa legszekularizáltabb országai közé tartozó Belgium helyzetét szemlélve felszólította a Szent Ignác-rend tagjait, hogy ne féljenek. ?A jezsuitának nem kell félnie semmit?l” – mondta. ?A jezsuita olyan ember, aki a bátorság két formája közötti feszültségben él: a bátorság, hogy az imádságban keressük Istent, és a bátorság, hogy elmenjünk a határokig.” ?Mesterként” a pápa Matteo Ricci atyára, Roberto De Nobili atyára és más nagy misszionáriusokra mutatott rá, akik ?még az egyházban is megijesztettek egyeseket bátor fellépésükkel”, de ?kijelölték az inkulturáció határait”. Ezt a határt a ?megkülönböztetésben” kell keresni – mondta. ?És ez az imádkozás által felismerhet?.” A jezsuita ima ?a határvonalon, nehéz helyzetekben, a korlátoknál alakult ki. Ez a legszebb dolog a spiritualitásunkban, a kockázatvállalásban” – mondta a pápa.

A pogányság új formái

A szekularizáció ?összetett jelenségét” illet?en Ferenc pápa szólt a ?pogányság formáiról”: ?Nem kell pogány isten szobra ahhoz, hogy pogányságról beszéljünk: maga a környezet, a leveg?, amit belélegzünk, egy gáznem? pogány isten! És ennek a kultúrának a tanúságtétel, a szolgálat és a hit által kell prédikálnunk. És belülr?l az imával kell ezt tennünk.” Szerinte a szolgálat ?gyümölcsöz?vé” teszi a párbeszédet, de a párbeszédet gyakran akadályozza az ?er?s klerikalizmus” az egyházban. ?Ahol klerikalizmus van, ott nincs szolgálat” – folytatta, és figyelmeztetett: ?Az isten szerelmére, soha ne keverjük össze az evangelizációt a prozelitizmussal, az er?szakos hittérítéssel!”

Intellektuális apostolkodás

?Az intellektuális apostolkodás” is ?fontos”, és a jezsuiták hivatásának része, akiknek ?jelen kell lenniük a tudományos életben, a kutatásban és a kommunikációban is”. ?Legyen világos” – hangsúlyozta Ferenc pápa. ?Amikor a Jézus Társasága általános kongregációi azt mondják, hogy be kell illeszkedni az emberek életébe és a történelembe, az nem azt jelenti, hogy 'karneválozzunk', hanem azt, hogy a legintézményibb kontextusba is belehelyezkedjünk, azt szeretném mondani, hogy némi ?merevséggel” a szó jó értelmében. Nem szabad mindig a kötetlenséget keresni” – figyelmeztetett Ferenc pápa.

Ajándék a pápának

Szinodalitás, kegyelem

Az egyik kérdés a szinodalitásra vonatkozott, a Vatikánban most zajló szinódusra. ?Nem könny? a szinodalitás, és ez néha azért van, mert vannak olyan tekintélyes emberek, akik nem ösztönzik a párbeszéd szempontját” – mondta a pápa. ?A lelkipásztor hozhat döntéseket egyedül, de meghozhatja azokat a tanácsával együtt is. Így tehet a püspök, és a pápa is.” Ferenc pápa bízik abban, hogy a szinódussal ?a dolgok pontosan a szinodális módszerrel tisztázódnak majd”. Hangsúlyozta: ?A szinodalitás az egyházban kegyelem! A tekintélyt szinodalitásban kell megvalósítani.”

Boldoggá avatási ügyek

Végül Ferenc pápa meger?sítette, hogy megnyílt a boldoggá avatási ügye Pedro Arrupe atyának, az 1965-1983 közötti spanyol származású jezsuita általános rendf?nöknek, akit Isten szolgájának nyilvánítottak. ?A probléma az írásainak áttekintése” – mondta a pápa, kifejtve, hogy Arrupe ?nagyon sok mindent írt, és a szövegeinek elemzése id?t vesz igénybe. Henri De Lubac, egy másik ?nagy jezsuita” ügyével kapcsolatban a pápa kijelentette, nem tudja, hogy az ügyét bemutatták-e vagy sem. Ferenc pápa rendtársaival beszélgetve elárulta, mit fog kés?bb nyilvánosan bejelenteni a brüsszeli szentmisén; nevezetesen Baldwin király boldoggá avatási ügyének elindítását: ?Én magam döntöttem, mert nekem úgy t?nik, hogy itt ebbe az irányba haladunk” – mondta Ferenc pápa.