Ferenc p¨¢pa a Befogad¨¢s katedr¨¢ja k¨¦pz¨¦shez: ahogy J¨¦zus t?r?d?tt a s¨¦r¨¹l¨¦kenyekkel
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
A sérülékenység a középpontban, tanuljuk meg Jézus stílusát
Ferenc pápa beszéde ¨C melyet Ciampanella prelátus olvasott fel ¨C örömmel nyugtázza, hogy a mostani képzés középpontjába a sérülékenységet állították, és így próbálnak ¨C a kémiából vett képpel ¨C ?reagálni¡± a befogadásra és a sebezhet?ségre. A sérülékeny testvérek befogadásához mindenekel?tt saját sérülékenységünket kell megéreznünk, annak a tapasztalatával, hogy Krisztus mint ilyeneket fogadott el minket, ahogy Szent Pál írja: ?Karoljátok fel tehát egymást, amint Krisztus is felkarolt benneteket Isten dics?ségére¡± (Róm 15,7). Ha Benne maradunk, mint a sz?l?vessz?k a tövön, jó gyümölcsöt termünk, még a befogadás tágas mezején is.
Másodjára a pápa beszéde Jézus nyilvános m?ködésére utalt, melynek során f?ként Galileában ? mindenféle szegénnyel és beteggel találkozott. Éppen ezért a befogadás számunkra nem maradhat egy ?politikailag korrekt¡± téma, vagy hasznos gyakorlatok megszervezése, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a sérülékenyek ¨C minden jóakarat ellenére ¨C azoknak a kategóriájává válnak, akiknek nincs arcuk és akiknek ?szolgáltatást¡± szervezünk. Ellenben er?sen köt?dni kell az evangéliumhoz és Jézushoz, aki tanítványait nem beteg- és szegénygondozásra tanította, hanem a sebezhet?kkel konkrét kapcsolatban álló életstílusra nevelte ?ket.
A sérülékeny Bartimeust a sérülékeny Jézus menti meg
A tanítványok látták, hogyan Jézus miként találkozott az emberekkel, közvetlenül tapasztalták, hogyan ment hozzájuk közel, kifejezve irántuk együttérzését és gyengédségét. Jézus feltámadása után pedig a Szentlélek a szívükbe írta ezt az életmódot. Így tehát a Lélek mindig is formált olyan férfiakat és n?ket, akik azáltal váltak szentté, hogy úgy szerették a sérülékeny embereket, miként Jézus maga. Néhányat közülük szentté avattak és ?k mindnyájunk példaképeivé lettek, de számtalan férfi és n? szentelte meg magát a kicsinyek, a szegények, a törékenyek, a kirekesztettek befogadására. A pápa fontosnak tartja, hogy közösségeinkben egyszer?en és hálával megosszuk ezeknek az evangéliumi tanúságtev?knek a rejtett történeteit.
Utolsó megjegyzésként a pápa beszéde arra kérte a képzésben résztvev?ket, hogy az evangélium példája nyomán soha ne tartsák tárgynak a szegényeket és a kiszolgáltatottakat, mert ?k valójában alanyok és Jézussal együtt f?szerepl?i Isten országa meghirdetésének. Ehhez példaként a jerikói vak Bartimeus történetét állította (vö. Mk 10,46- 52), akiben Jézus megtalálta azt a hitet, amit keresett. Egyedül Jézus ismeri fel ?t a tömegben és a nagy lárma közepette, amikor meghallja hittel teli kiáltását. És ez az ember az Úrba vetett hite révén visszanyeri a látását, Jézus követésére szeg?dik, egészen addig men?en, hogy története bekerült az evangéliumokba.
A sérülékeny Bartimeust a sérülékeny Jézus menti meg, osztozik annak az örömében, hogy a Feltámadás tanúja lehet. Az ? történetén kívül van sok más ¨C nem is csak fizikailag ¨C sérülékeny szerepl?je az evangéliumnak, mint például Mária Magdolna, de ? ¨C akit korábban hét gonoszlélek is gyötört ¨C végül a feltámadt Jézus els? tanúja lett. Összegzésképpen, azok a sérülékeny emberek, akik Krisztus kegyelmével és életstílusával találkoznak és azt befogadják, az evangéliumot jeleníthetik meg a hív? közösségben és a társadalomban ¨C zárult Ferenc pápa beszéde a Fraterna Domus 150 f?s csoportjához, akik a ?Befogadás katedrája¡± nev? képzésen vesznek részt.
