蜜桃交友

鈥濨izony mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert 艖k a feleslegükb艖l adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.鈥� (Mk 12, 43-44)

Amikor Jézus ránéz az emberre, akkor 鈥� ahogy a görög igeid艖 szerinti fordítás sugallja 鈥� folyamatosan szemlélve lát. Az ember egész lényét átlátja és átvilágítja. Látja, kinek mit adok és milyen szívvel. Látja, hogy amikor valakivel beszélgetek, mennyire vagyok jelen számára: egész szívvel figyelek rá vagy csak átnézek rajta. Látja, hogy kereszténységemet egész szívvel, egész 鈥瀊edobással鈥� élem-e meg, vagy csak válogatok a törvények között. Azt is látja, hogy Istenért élve segítek másokon, vagy csak azért, hogy lássák az emberek (vö. Mt 6,1): az emberi látásnak akarok megfelelni vagy a tiszta, isteni tekintetnek?

Sokszor megijedek és félek ett艖l a tekintett艖l. Pedig nem azért néz rám, hogy elítéljen, hanem hogy rávilágítva mindenre, ami bennem van 鈥� megtisztítson. Jézus Isten tekintetével néz rám és szemlél engem! Ha magamra engedem szeret艖 tekintetét és átengedem magamon, megtisztulok. Nemcsak rávilágít, hanem meg is tisztít: 鈥瀏yógyító röntgen鈥�!

Nemes Ödön SJ 40 évet élt Japánban. Elmesélte, hogy amikor odakerült, azzal bízták meg, hogy a japánoknak tanítson angolt. Ezzel csak két problémája volt: egyik, hogy nem értett japánul, s a másik, hogy nem tudott angolul. Azt hitte, meg艖rül. De mégsem 艖rült meg, mert azt mondta Istennek, hogyha 艖rültre van szükséged, akkor 艖rülten adom át magam neked. Ez az a radikalitás, ami megvolt az évközi harminckettedik vasárnap evangéliumában szerepl艖 özvegyasszonyban is. A radikalitás 艖rültség kívülr艖l nézve, de az egyetlen értelmes dolog a világon 鈥� belülr艖l, bels艖 szemmel nézve. Azt jelenti, hogy nemcsak javítgatom életem bizonyos területein, hanem gyökeresen megújulok: hagyom, hogy az Atya és Fiú Teremt艖 Lelke újjáteremtsen, teljesen átformáljon.

Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy hagyom, hogy ez az 鈥瀒steni röntgen鈥� rendszeresen átvilágítson és tisztítson. Sugallatait figyelem és követem mindennapi életem jelentéktelennek látszó területein is, nemcsak az imaid艖ben.

Amire sokat nézek, azzá válok. A döntés mindig a kezemben van: milyen m疟sorokat nézek rendszeresen, vagy milyen zenét hallgatok, vagy könyvet olvasok, azzal eldöntöttem tulajdonképpen, hogy melyik Lelket választom. Ez tényleg mindennapos döntés 鈥� többször is. Az internet használatára is ugyanez vonatkozik. Sokan mondják, hogy annyi szenny van az interneten vagy a televízióban. Pedig nemcsak az van. A távirányító a kezemben van. Jaj, hogy nehéz átkapcsolni? Hát ezek a kis, apró döntések, amelyekkel alakíthatom életem.

Az özvegyasszony egész megélhetését dobja be a perselybe. Nem a látszat szerint él, hanem bizalomban. Bedobta magát. Nem eldobott valamit, hanem bedobott valamit. Nem is valamit, hanem teljes önmagát.

Én hogy dobom be magam els艖sorban családom életébe? Azután munkámba, egyházam életébe, mindabba, amit teszek, hogyan vagyok jelen?

Vagy csak azért teszem, hogy lássanak?

Milyen kegyes, amikor nagyobb vagyonnal rendelkez艖 emberek alázatosan mondogatják, hogy adakozunk kicsit az egyháznak鈥� Milyen kegyes és megható.

Persze, ha valaki idegessé válik e sorokra, megérintett lesz és nemtetszését fejezi ki. Dehát az is megérintettség 鈥� a nemtetszés is jó, mert megérint és csak az a kérdés, mit kezdek azzal, ami nem tetszik életemben?

Jézus nem a gazdagságot ítéli el itt sem, hanem a lelkületet! Nem azt mondja, hogy a szegény az ideál és a gazdag a rossz, hanem az önátadás lelkületét tartja fontosnak és elítéli a látszatot.

Kezemben van a távirányító és állandóan velem van a szeret艖 Isten.

Jó lenne miel艖bb ráébredni arra, hogy jelen félelmeinkben is csak 艕benne bízhatunk: 艕benne, Aki látta a szegény özvegy önátadását és Aki megvizsgálja az én lelkemet is tiszta, szeret艖 és határozott tekintetével. Itt nincs magyarázkodás és önhitegetés. Szeret艖 és határozott hangon kérdezi meg t艖lem:

Teljes bedobással akarok Érte élni a világban vagy számítgatok a világ szerint?

Sz疟kül az út鈥�