蜜桃交友

P. Vértesaljai László SJ 鈥� Vatikán

Lehetnek 鈥� e papok krízisben? Amennyiben igen, akkor kit艖l kérnek segítséget, hogy életük megpróbáltatásain az imádság és a hit túlmutató dimenzióin segít艖 kapcsolatai is legyenek a krízisbe került lelkészeknek. Dr. Makkai László atya több, mint tizenöt éve kutatja a krízis lélektan segítségével, hogy hogyan lehet miel艖bb segítséget adni papjainknak. Milyen jelek vezethetnek arra, hogy krízisben van egy egyházi személy. Mit tehet egy egyházmegye és hol van az egyén felel艖sége a krízisbe maradás tekintetében. Milyen megoldások lehetnek arra vonatkozóan, hogy minimalizálják az egyházi személyek kríziseit.

Ezekre a kérdésekre próbál Makkai atya választ adni a könyvével, melynek legfontosabb szempontjairól kérdeztük abban a riportban, melyet október 15-én készítettünk a Vatikáni Rádióban.

鈥濼öbbnyire épen marad az Istent艖l kapott 鈥瀖eghívás鈥�, ám a 鈥瀔üldetésben鈥� történhet megtorpanás, amikor a pap nem találja annak a célját vagy értelmét. A krízislélektan szerint ez nem betegség, hanem átmeneti, hosszabb-rövidebb ideig tartó állapot, egy olyan tünet-együttes, amib艖l kés艖bb lehet depresszió, kiégés, vagy olyan mentális betegség, melynek kezelése hosszabb folyamatot igényel.                    

A pasztorál-pszichológia azzal foglalkozik, hogy a Szentíráson keresztül gyógyítsa az embert és ehhez hozzáteszi a pszichológiát, mint tudományt. Krisztus maga is megélt a Getszemáni-kertben egy agóniát, egy küzdelmet, mely egyfajta krízisnek tekinthet艖, hisz mondja is, hogy 鈥濧tyám, ha lehetséges, vedd el ezt a kelyhet鈥�, de azonnal hozzáteszi 鈥濵indazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te鈥� (Mt 26,39). Ehhez hasonlóan mi is mindnyájan megéljük a magunk Getszemáni-kerti kríziseinket.

A papság krízisei mindig is léteztek, ma talán a média azonnal hozza azokat, s艖t fel is nagyítja, pedig nem rosszabb a mai papság, mint ami volt 20-30 éve. A hivatás-válságok jelen vannak az élet más szektorában is, orvosoknál, n艖véreknél, vagy a szociális szférában dolgozók esetében is, mert 艖k is hasonló kríziseket élnek meg. Mi lelkipásztorok talán sokkal szélesebb spektrumon tudunk megküzdeni a kríziseinkkel. Nekünk van egy vertikális-függ艖leges síkunk, ami bekapcsol minket, az imaéletünket az Istenbe és így a Szentírás, a szentmise, egy lelkigyakorlat, egy zarándoklat er艖forrás tud lenni. Az amerikai katolikus püspöki kar jelentette meg a 2003-2004 és 2007-2008 között amerikai katolikus papok körében végzett kutatás eredményét, melynek ezt a meglep艖 címet adták: Miért boldogabbak a katolikus papok? Azért boldogabbak 艖k, mert jobban és hatékonyabban ki tudnak jönni a krízisb艖l, mint a többi ember.

A krízis kezelésének els艖 mozzanata, hogy az érintett ismerje fel azt az életében, fogadja el és azonnal kérjen segítséget, tehát merjünk kérni segítséget! Fontos a prevenció, a megel艖zés, és a megoldás, a kezelés felkínálása akár egyházmegyei szinten is. Végül nagyon fontos a segít艖kkel való együttm疟ködési készség.

A mai fiatal papok tudnak err艖l, ugyanakkor a lelkipásztori célokra is jól használható közösségi média nagy kihívást jelent számukra, ami a függ艖ség veszélyét hordozza, vagy éppen a narcisztikus hajlamot er艖síti, hogy hányan is kedvelnek engem鈥�