蜜桃交友

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Lehetnek – e papok krízisben? Amennyiben igen, akkor kit?l kérnek segítséget, hogy életük megpróbáltatásain az imádság és a hit túlmutató dimenzióin segít? kapcsolatai is legyenek a krízisbe került lelkészeknek. Dr. Makkai László atya több, mint tizenöt éve kutatja a krízis lélektan segítségével, hogy hogyan lehet miel?bb segítséget adni papjainknak. Milyen jelek vezethetnek arra, hogy krízisben van egy egyházi személy. Mit tehet egy egyházmegye és hol van az egyén felel?sége a krízisbe maradás tekintetében. Milyen megoldások lehetnek arra vonatkozóan, hogy minimalizálják az egyházi személyek kríziseit.

Ezekre a kérdésekre próbál Makkai atya választ adni a könyvével, melynek legfontosabb szempontjairól kérdeztük abban a riportban, melyet október 15-én készítettünk a Vatikáni Rádióban.

?Többnyire épen marad az Istent?l kapott ?meghívás”, ám a ?küldetésben” történhet megtorpanás, amikor a pap nem találja annak a célját vagy értelmét. A krízislélektan szerint ez nem betegség, hanem átmeneti, hosszabb-rövidebb ideig tartó állapot, egy olyan tünet-együttes, amib?l kés?bb lehet depresszió, kiégés, vagy olyan mentális betegség, melynek kezelése hosszabb folyamatot igényel.                    

A pasztorál-pszichológia azzal foglalkozik, hogy a Szentíráson keresztül gyógyítsa az embert és ehhez hozzáteszi a pszichológiát, mint tudományt. Krisztus maga is megélt a Getszemáni-kertben egy agóniát, egy küzdelmet, mely egyfajta krízisnek tekinthet?, hisz mondja is, hogy ?Atyám, ha lehetséges, vedd el ezt a kelyhet”, de azonnal hozzáteszi ?Mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te” (Mt 26,39). Ehhez hasonlóan mi is mindnyájan megéljük a magunk Getszemáni-kerti kríziseinket.

A papság krízisei mindig is léteztek, ma talán a média azonnal hozza azokat, s?t fel is nagyítja, pedig nem rosszabb a mai papság, mint ami volt 20-30 éve. A hivatás-válságok jelen vannak az élet más szektorában is, orvosoknál, n?véreknél, vagy a szociális szférában dolgozók esetében is, mert ?k is hasonló kríziseket élnek meg. Mi lelkipásztorok talán sokkal szélesebb spektrumon tudunk megküzdeni a kríziseinkkel. Nekünk van egy vertikális-függ?leges síkunk, ami bekapcsol minket, az imaéletünket az Istenbe és így a Szentírás, a szentmise, egy lelkigyakorlat, egy zarándoklat er?forrás tud lenni. Az amerikai katolikus püspöki kar jelentette meg a 2003-2004 és 2007-2008 között amerikai katolikus papok körében végzett kutatás eredményét, melynek ezt a meglep? címet adták: Miért boldogabbak a katolikus papok? Azért boldogabbak ?k, mert jobban és hatékonyabban ki tudnak jönni a krízisb?l, mint a többi ember.

A krízis kezelésének els? mozzanata, hogy az érintett ismerje fel azt az életében, fogadja el és azonnal kérjen segítséget, tehát merjünk kérni segítséget! Fontos a prevenció, a megel?zés, és a megoldás, a kezelés felkínálása akár egyházmegyei szinten is. Végül nagyon fontos a segít?kkel való együttm?ködési készség.

A mai fiatal papok tudnak err?l, ugyanakkor a lelkipásztori célokra is jól használható közösségi média nagy kihívást jelent számukra, ami a függ?ség veszélyét hordozza, vagy éppen a narcisztikus hajlamot er?síti, hogy hányan is kedvelnek engem…